Oldalak
Belépés
Kereső

Ünnepek képei*

                                           Ünnepek és képek. 

 

  KARÁCSONYI ÉS HÚSVÉTI KÉPEK KÜLÖN OLDALON

  TALÁLHATÓ kattints ide; http://kkataunnepioldala.qwqw.hu

A képek kicsinyítve vannak.

Mindíg a nagyobb képet mentsd el aminek

a menete a következő: a képre kettintva

a jobb egér gombbal a "kép megnyitása új lapon"

amit fent megtalálsz majd a nagyobb képre

kattintva ismét a jobb egér gombbal

a"kép mentése másként" menteni.    

                                

   Valentin nap: Február.14.

A Valentin-nap a rendszerváltás utáni idők szülöttje, igaz népszerűsége a kilencvenes évek végétől jellemző. Számos ünneppel egyetemben a szokás megosztja a közvéleményt, nemcsak Magyarországon.

Ünnep kialakulása

A Valentin-nap története beleillik az átlagos ünnepek sorába: gyökerei egészen az ókorig nyúlnak, viszont mai formája a 19.-20. században alakult ki. Az ókori múlt dacára a középkorban igen kevés írásos emlék árulkodik az ünnep jelenlétéről, elsősorban Angliában és Franciaországban volt divatos a hagyomány. A kor követelményének megfelelően a szerelmesek saját készítésű versekkel köszöntötték egymást, majd később, az újkor hajnalán egyedi kivitelezésű, kézműves üdvözlőkártyákat ajándékoztak szerelmük jeléül.
 
Valentin-ellenes nap (Anti-Valentine’s Day)
A Valentin-napot sokan elvetik, ennek hátterében számos, igen különböző okok állnak:
a hindu vagy a muzulmán kultúrákban a terjeszkedő és a saját hagyományaikat kiszorító nyugati civilizáció ellen demonstrálnak, jelképesen Valentin-napi képeslapokat égetnek;
a keresztény kultúrában a „szinglik” tiltakoznak az egyedüli üdvözítő útnak beállított párkapcsolat ünneplése ellen, büszkeségük jeléül külön partikat szerveznek;
és végül a Valentin-nap ellenérzést szül azokban, akik nem szeretik a túlzott giccset, száraz virágot vagy az ünnepet pellengére állító képeslapokat adnak egymásnak.
 
 

            

   

       

         

       

   

         

              Március.8. Nőnap

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.

Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.

 

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.
A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

 

 

                               

 

  

   

         

            1848.Március.15.Szabadságharc

 

Ezen a napon az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Március 15.-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot. Március 15-e eszméjét a magyar történelemben a különböző politikai erők sokszor próbálták meghamisítani és aktuálpolitikai célokból kihasználni, mi több, kisajátítani. Akadtak azonban ellenpéldák is. Ilyen volt az 1956-os forradalom, amikor október 23-án a szabadságot és függetlenséget követelő fiatalok, a tömegek március 15-e eszméjét, a "márciusi ifjak" követeléseinek jó részét ismételték meg. A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1849-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.
 

                                

                                            

     

  

    

   

    

  

 

                  Anyáknapja.

Anyák napját a legtöbb országban májusban tartják, Magyarországon május első vasárnapján ünnepljük.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

 

      

  

 

       

           

             Nemzetközi Gyermeknap. Május utolsó vasárnapja.

Gyermeknap története egészen 1920-ig nyúlik vissza. Elsőként Törökországban került sor a Gyermeknap megünneplésére, később azonban az ENSZ létrehozta az Egyetemes Gyermeknap intézményét, s ma már a világ legtöbb országában sor kerül a Gyermeknap megünneplésére. Az ünnep világkörüli útja 1955-ben indul el, azóta már szinte minden országban népszerű és elfogadott.

Hazánkban 1931 óta ünneplik a Gyermeknapot, minden évben Május utolsó vasárnapján. A kezdetekkor még "Gyermekek Hete" volt az ünnep neve.

                   

 

     

               Pünkösd napja.

Pünkösd, mindig a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn van.

  Egy keresztény ünnep, amelyen a Szentlélek kiáradásának émlékét ünneplik a keresztények. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás.

Pünkösdi népszokások:

        Pünkösdi király választás;

Egy középkori szokás szerint ilyenkor egy ügyességi versenyt rendeztek. A versenyen volt karikadobálás, tuskócipelés és egyéb versenyszámok. A verseny nyertese lett a pünkösdi király.  Ezután ő hivatalos lett minden ünnepségre, multságra és lakodalomba, sőt még a helyi kocsmákban is állták a fogyasztását a többiek. Ezt a kiemelt tisztséget volt amikor egy évig is élvezhette a győztes, de volt olyan is, hogy csak egy hétig tartott.

                Pünkösdölés;

 

Pünkösdölés alkalmával a pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

 

                  

Az évelő pünkösdi rózsa vagy kerti bazsarózsa a föld alatt gyöktörzset fejleszt, amelyből 40-80 cm magas fényes, összetett levelek és mélybordó, piros, rózsaszínű vagy fehér, illatos virágok fejlődnek.

     

      

 

   

         Államalapítás, és az új kenyér ünnepe.

                 Augusztus.20

 

 A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok.
 
Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is! 
 
        István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban ­a történészek becslése szerint ­63 éves korában hunyt el.
 
        45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra ­1083. augusztus 20-ára ­évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja ­ nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.

1970. augusztus 19-én Székesfehérvárott ünnepi nagygyűlést tartottak István király születésének ezredik évfordulója alkalmából. A rendezvény különlegessége, hogy 1949 után a „szent király ünnepéről” nem emlékeztek meg: augusztus 20. az alkotmány és az új kenyér ünnepe volt.

forrás:http://web.axelero.hu/iskolaor/m_peter/tortenet1.html

                   

                                      

   

            

  

          

   

                 

 

  A tűzijáték minden évben fénypontja az augusztus 20-i rendezvényeknek; a nagyvárosokhoz hasonlóan a falvakban is tartanak rendezvényeket és része a   programoknak a tűzijáték is.

                       

   

      1956.Október.23

 

“Töltsön el benneteket a hit, és olyan hit a jövõben, ami engem is eltölt, és olyan hidegvér és józanság, amire ma mindenkinek szüksége van.”
 
Ezekkel a szavakkal zárta a Parlament erkélyén mondott beszédét Nagy Imre, Magyarország miniszterelnöke 1956. október 23-án este, miközben a mintegy 200,000 ember a kormányfõ szavait figyelte, egy pár tízezer fõbõl álló másik csoport, az állampárti diktatúra színbolumát, a Sztálin szobrot döntötte le talpazatáról. Október 23-án este a sztálinista politikai berendezkedés összeomlott Magyarországon.
 
Másnap, október 24-én a szovjet pártvezetés utasítására eltávolíttatott tisztségébõl Gerõ Ernõ, Rákosi Mátyás utódja, a magyar kommunista párt élérõl. Bár Gerõ még 23-án éjjel a szovjet katonai csapatok beavatkozását kérte a tüntetõ magyar tömegek megfékezésére, s bár a párt karhatalmistái, az AVH osztagok, meg több helyen a fegyvertelenül tüntetõk közé lõttek, október 28-ra úgy tûnt, hogy a forradalom gyõzedelmeskedik. Ezen a napon jelentette be Nagy Imre, hogy az AVH megszûnik, s hogy a magyar kormány tárgyalásokat kezd a Szovjetunióval a még az ország területén állomásozó szovjet alakulatok kivonásáról. Három nap múlva kiszabadult és újra elfoglalta tisztségét Mindszenty József esztergomi érsek. Úgy tûnt, hogy a magyar átalakulást szorgalmazó erõk felülkerekedtek és a forradalom gyõzött.
 
Azonban az ígért és olyan nagyon várt segítség melyrõl a nyugati hatalmak korábban biztosították a forradalmi erõket, elmaradt. Az október 29-én kirobbanó szuezi válság és az egyre élesedõ közel-keleti konfliktus lekötötte és megosztotta a nagyhatalmak figyelmét. Így bár november 1-én a magyar vezetés kimondta az ország kilépését a Varsói Szerzõdésbõl, a nyugati szövetségi rendszer nem tudta felkarolni az ország ügyét. Így maradt a maroknyi, szabadságáért küzdõ magyarság magára, mint korábban 1526-ban, 1711-ben vagy 1849-ben. November 4-én az iszonyatos szovjet katonai fölény segítségével megkezdõdött a kommunista restauráció mely felszámolta a forradalom vívmányait.
 
Október 23-án a forradalom eszmei hagyatékának, vezetõi és megannyi névtelen hõsének emlékének adózunk örök tisztelettel.
 
Tizenegy év telt el a II. világháború óta, amikor 1956. október 23-án, kirobbant történelmünk talán legdicsõségesebb forradalma és szabadságharca. A magyar forradalom gyõzött, de szabadságharcunkat a Szovjetunió vérbefojtotta.
 
1956. október 23-án a nép lelke forrongott, ezért is beszélhetünk tehát forradalomról. Szabadságharcról is említést tehetünk, hiszen egy idegen hatalom (az akkori világ leghatalmasabb szárazföldi hadserege) lépett közbe, amely leverte a “pesti srácok” küzdelmét. Egyetemisták, paraszt-és munkás fiatalok néztek farkasszemet az orosz tankokkal. Az 1956-os forradalom “elõszele” – a nép fokozott elnyomása következtében – napról napra erõsödött, majd orkánszerû gyorsasággal végigsöpört.
forrás:http://www.magyarkronika.com
 

                                                  

 

                       

  

 

   

              Halloween ünnepe  október.31

 

A halloween ünnep története:  

halloween eredete egészen a római időkre nyúlik vissza. Amikor a rómaiak elfoglalták a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területeit, a kelták ősi hagyományai keveredtek a rómaiak szokásaival. A kelták egyik legszentebb ünnepe a Samhain volt, amit napisten tiszteletére rendeztek és amelyik egyben az újév, valamit a sötét és hideg évszak kezdetét is jelentette. A kelta hit szerint az újév előestéjén, vagyis október 31-án a napisten a halál és sötétség fogságába került, a halottak lelkei pedig ezen az éjjel vándoroltak a holtak birodalmába. A druidák szent helyeiken gyülekezve áldozatokat mutattak be az isteneknek, és különféle szertartásokkal próbálták távol tartani a szellemeket, megkönnyítve vándorlásukat.

Ez a hagyomány később keveredett több római ünneppel is, mint például a holtak emléknapjával (Felaria vagy Parentalia) és a gyümölcstermést köszöntő Ponoma-nap szokásaival. Ez utóbbi szimbóluma volt a halloween ünnep mai formájában fontos szerepet játszó alma is. A kereszténység terjedésével ezek régi hagyományok nem merültek feledésbe, hanem részleteiben beépültek a római katolikus egyház által tartott mindenszentek és halottak napja ünnepkörbe. A hívők számára október utolsó napja jelentette a legvékonyabb választóvonalat a holtak és az élők világa között. Az  ősi hiedelmek szerint az eltávozott lelkek ezen a napon kelnek útra és próbálnak meg visszatérni az élők világába. A hívek tűzgyújtással, felvonulással ünnepeltek, valamit különféle jelmezekbe öltözve próbálták megtéveszteni a szellemeket, hogy azok maradjanak távol otthonaiktól.

Az ünnep főként a skót, ír, valamint walesi közösségekben maradt fent, a kivándorlók azonban magukkal vitték ezt a hagyományt Észak-Amerikába is, ahol az egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Később - az amerikai kultúra részeként - a világ számos részén elterjedt, és az utóbbi pár évben meglepően híressé vált Nyugat-Európában is. Maga a halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, amely az angol "All Hallows Eve" kifejezés rövidített alakjából alakult ki. 

          

 

A halloween jelképei

                                       

Az idők folyamán talán a töklámpás (Jack-lámpa, angolul Jack-o'-lantern) lett a halloween egyik legfontosabb jelképe, amelynek története szintén kelta eredetű. A monda szerint Jack egy részeges, de éles eszű naplopó volt, akinek sikerült megtréfálnia magát az ördögöt is. Miután a tivornyák végeztével az alvilági figura rendszeresen zaklatta őt, ezért Jack felcsalta egy hatalmas fa tetejére. Miután jó magasra mászott, egy keresztet vésett annak törzsbe, hogy ellenfelét így megakadályozza a lejutásban. Jack később elengedte az ördögöt, de megígértette vele, hogy nem kísérti őt többé. Halálakor a mennyországba csínytevései és haszontalan élete miatt nem engedték be, ám a pokolba sem találhatott otthonra - örök száműzetésre ítéltetett. Jack egy izzó fadarabot vihetett csak magával a pokol tüzéből, hogy ne kelljen vaksötétben kóborolnia. A lángokat egy takarmányrépából (melyet később az amerikaiak sütőtökre cseréltek) kivájt mécsesbe zárta, és a mai napi folytatja bolyongását a mennyország és a pokol kapuja között.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik házról-házra kopogtatva az angol "Trick or treat!" (szabadon fordítva "Csokit vagy csalunk!") kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. A gyerekek a legtöbb esetben édességet kapnak, de vannak felnőttek akik inkább a "csínyt", vagyis a játékos fenyegetést választják. A kicsik és nagyok egyaránt változatos, többnyire túlvilági hangulatú maskarákat öltenek magukra és általában baráti társaságban, jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. Ezt a szokást nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók vitték magukkal és honosították meg az Egyesült Államok területén.

hagyományos halloween játékok is igen népszerűek az amerikai gyerekek körében: az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát vagy a madzagra fázött édességek elfogyasztása anélkül, hogy a kezeiket használnák.

 forrás:csaladivilag.hu

                                                                                   

             November.1 Mindenszentek

           November.2 Halottak napja

 

Mindenszentek napja.
Katolikus tanítás a szentek egyessége. Eszerint az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak, és az Úr színe előtt egymásért könyörögnek, helytállanak. A küzdő egyház (Ecclesia militans) a földön élő, a szenvedő egyház (Ecclesia patiens) a már meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő, a diadalmas egyház (Ecclesia triumphans) pedig a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága.
Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, névszerint nem emlékezik meg.

 A Halottak napja a római katolikus egyházban az összes meghalt hívő emléknapja.

 

Mindazokra emlékezik ilyenkor az egyház, akik a keresztségben hunytak el, és akikről úgy hiszik, hogy a purgatóriumban vannak, minthogy bocsánatos bűnökkel a lelkükön haltak meg.
A katolikus tanítás szerint az élő hívek imája segít a holt lelkeknek, hogy megtisztuljanak, és így megláthassák Istent a mennyben. 
. November 2-a, mint halottak napja, a XIII. század végére gyakorlatilag általánosan elfogadottá vált. Az ünnep napját úgy választották, hogy a mindenszentek napját kövesse. Ez a nyugati kereszténységben november elseje. 
 
A halottak napjához számos néphit kapcsolódik. Az élőknek ilyenkor tilos volt a munka. Nem volt szabad semmiféle földmunkát végezni, hogy ne háborgassák a halottakat. Halottak napján, sőt egész hetében tilos volt mosni, mert a halottak a vízbe kerülnének, a ruha pedig megsárgul. Sokfelé terjedt el az a hiedelem, hogy a halottak ilyenkor hazalátogatnak, ezért számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra, és gyertyát gyújtottak. A gyertyák a halottakért égtek, a tűz ugyanis megtisztulást hozott.
Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.
 

                                     

 

 

 

 

                    

                                   

   A karácsony és a húsvét ünnepek a külön oldalamon 

   itt vannak. (klikk a linkre)   http://kkataunnepioldala.qwqw.hu

 

 

 

 

 

 

 

**  

 

      

    

Kattints a képre

 Köszönöm szépen!

      

***

*  

 

 

 

 

* *

LinkPlacc*

Magyar toplista    


 

 

 
lap tetejére

 

**

 

http://diszekkepek.qwqw.hu

 

 

**

 

 

 

 

 

0.016 mp